A Boglya Feszt eseménnyel egy olyan fesztivált álmodtunk meg 2023 tavaszán a Tisza vidékén, ahová a fiatalok szívesen kiszakadnak a nagyvárosok forgatagából, és ahová a családdal is bátran eljöhettek. Addig-addig táboroztunk itt, hogy a korábbi táborozók ma már fiatal felnőttek lettek. Velük együtt ugrottunk fejest a fesztiválszervezésbe. Hisszük, hogy a kulturális, zenei, gasztronómiai és ökológiai témák jól megférnek egymás mellett, és a holtág szabad strandján is szívesen csobbantok velünk egyet. Reméljük, hogy augusztus második hétvégéje minden évben a Tisza, a Tisza-tó szerelmeseinek találkozóhelye lesz.
A programok gerincét a művészeti és az öko kalandozások adják. Emellett lesz lehetőség kézműveskedésre, portalátogatásra és számos egyéb izgalmas falusi élményre. Részt vehetsz a közösségi főzésekben – és természetesen a kóstolásban is!
Milyen programokra számíthatsz?
Mindezt egy békés, nyugodt, falusi környezetben képzeld el, ahol tényleg megáll az idő. A programhoz a gyönyörű díszletet ugyanis a Tisza, a Tisza-tó, a Hortobágy, a mezőségi táj és a környékbeli pici falvak adják.
A tikkadt szöcskenyájak is hálásak, ha vigyázunk a környezetükre, ezért a teljes Boglya Fesztet öko-szemléletben szervezzük. Olyan fesztivált szeretnénk megvalósítani, ahol a szelektív szemétgyűjtés és a komposztálás alap. Arra kérünk, hogy te is vigyázz a természet épségére és tisztaságára!
Vedd meg a jegyedet időben, és kövesd a közösségi média oldalainkat, ahol folyamatosan megosztjuk a hasznos infókat!
Ez a mezőségi falucska ad otthont Magyarország egyik legrégebbi tiszai átkelőhelyének, ugyanis már az 1200-as évekből is kerültek elő feljegyzések arról, hogy használták a dorogmai révet. A komp Egyek és Tiszadorogma között a mai napig lerövidíti a Hortobágy, Debrecen felé tartók útját. Tiszadorogma azonban a helyi mesterségek miatt is érdekes. Érdemes megcsodálni a vesszőfonók káprázatos munkáit, a helyi halász halászati bemutatóját, aki szívesen elvisz csónaktúrára is, de akár házi szappant is tudsz készíteni a faluban. Ha keddenként jársz erre, a helyi asszonyokat csigatészta készítésen találod az Őszike Idősek Klubban. A Tisza-tó legészakibb településén élők tevékeny, dolgos emberek, akik a vendéget szívesen látják. A betérőt egy kosár szilvával vagy szilvapálinkával kínálják meg.
Egyek nagyközség lakói lelkiismeretesen gondozzák hagyományaikat. Napjainkban is vernek csipkét az asszonyok és a vállalkozó szelleműek kórusban gyakorolják a helyi népdalokat, néptánc csoportjuk is működik. A falu Tájháza egy nagygazda portáját mutatja be. Az itt található tárgyak az 1960-as évek előttről származnak. Az Alkotóházban állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni év közben is. A faluhoz tartozik Telekháza és Félhalom is. Utóbbi elnevezésében is őrzi, hogy kunhalom található a falu határában. Debrecen felé a 33-as utat elérve a Patkós csárdába érdemes betérni.
Ároktő ad otthont a magyar népmondák egyik legérdekesebb darabjának: A Csörsz árka című mondának. Ez a történet Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét meséli el, ami egyben megmagyarázza a település létrejöttét is. Emlékül a falusiak egy rózsalugast telepítettek a falu bejáratához, aminek a két végére két különböző rózsa-fajt ültettek. A két növény szimbolikusan egymásba fonódik a lugas közepén. Ároktő komp átkelőhely is. A Tisza másik oldalán érjük el Tiszacsegét, ahol termálfürdő üzemel. A faluban homoktövisből szörpök, gyümölcsleveket készítenek. Ezekből a vitamindús és antioxidánsokat tartalmazó természetes készítményekből vásárolni is lehet, ha arra jártok.
Tiszabábolna határában terül el a tíz hektárnyi Szajlai Holt-Tisza, ami káprázatos környezeti adottságaival és hűs vizével várja szeretettel a látogatókat. Ebben a festői környezetben van lehetőség pancsolni és evezni is egy jót a családdal, barátokkal. A mezőségi puszta itt veszi kezdetét. A határba kiérve a Szalakóta tanösvényen vagy a Nagy-Széklápán találjuk magunkat. Ez a vízes élőhely számtalan madárnak ad otthont. Megnézhetjük a hajdan volt földvár maradványait, de egy marhacsorda életébe is bepillantást nyerhetünk. A falut nyaralófaluként is emlegetik, ahol sok a hétvégi-, vendégház.
Tiszavalk igazán a szívén viseli a környezetünk védelmét: itt található a Tisza-tavi madárrezervátum. Ezt a szigorúan védett területet, amit korábban felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába is, a Tiszavalki-öbölben tekinthetitek meg. Azt is meg kell említeni, hogy a falu szorgos lakói között a mai napig élnek gyékényfonók, ezzel őrizve a település több száz éves hagyományait. A Szivárvány kikötőből érdemes csónaktúrára menni és a vízi kilátókat is meglátogatni. Lakói közül ma is sokan földművelésből, mezőgazdasági vállalkozásokból élnek, de a turizmus is egyre több bevételi forrást jelent a helyieknek.
Négyes a négy vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Hajdú, Heves) találkozásánál fekszik. A legvalószínűbb elnevezés: a községi utak négyes elágazása után kapta a nevet. A környék már az őskor óta lakott volt, ezt bizonyítják azok a régészeti ásatások, amelyek bronzkori leleteket hoztak felszínre. A honfoglaló magyarok alapították. Első írásos említése 1331-ben történik. A törökök felégették, ez után sokáig pusztaság volt. A török kiűzése után települt be újra. Lakói közül sokan ma is állattenyésztésből és földművelésből élnek. A Vándorkovász porta a legismertebb ökológiai alapú gazdaság a környéken. Ők is itt gazdálkodnak.
